Kipróbáltam a varrásban pár irányt, amíg rájöttem arra, kitapasztaltam, hogy mi is az, amivel szívesen megyek tovább, amit magaménak érzek, és ami nektek is bejön. Varrtam oroszlánt, malacot, farkast, rókát, mosómedvét, macit, baglyot, cicát, és még isten tudja milyen állatot, nagy örömömet leltem benne, de rájöttem, hogy le kell nyesegetnem azokat, amiket nem tudok továbbfejleszteni, vagy épp nincs kedvem hozzá.
Mivel épp márkaépítést tanulok, gyakorlok, tudatosan is elkezdtem gondolkozni azon, hogy mi maradjon. A macska az alap, ő marad, egy igazi szerelem, ráadásul olyan sok cicaalakot rajzoltam, mire létrejött ez az asszonyosan gömbölyű csípő, a kicsit csodálkozó naiv ábrázat, és szeretem is minden mozzanatát, amikor készítem.
